Az első bejegyzésem, egy nemrég megesett-eset….(na jó, ez nem jó….:S:)
Drága unkatestvérem( Sanyi ) szalagavatóján voltam, épp, és már nagyon untam az egészet, mert elzsibbadt a fenekem, és már mentem volna inni, meg amúgy se volt már semmi kedvem ülcsörögni.
Végre vége lett a szalagavatónak, hálát adtam az úrnak, hogy felkelhetek a székemből, és unokahugomnak( Anita ), hogy meglógott a kedvemért a pakolás alól!
Megindultunk az éjszakába, tűsarkúban, és miniszoknyában, ahogy kell, kicsípve mind a ketten, psizás reményében, jó kis házi-pálesztől felpörögve.
Bementünk a szórakozóhelyre, ami már rosszul indult, mert hering-party volt, de semmi gond, azért mégis csak maradok vele, mert ő is ott volt velem az én szalagavatómon, amiért nagyon hálás vagyok neki, mert volt aki cserben hagyott!
Szóval hering-party….útálom a tömeget, 10 percnél tovább nem bírtam maradni, odamentem Anitához, és szóltam neki, hogy bocs, de fáj a fogam, meg amúgy is tömegnyomor van, meg lesz ő nélkülem is, de én lelépek, majd kimentem telefonálni.
Jobb híján anyukámnak, hiszen rá bármikor számíthatok, amit nagyon köszönök neki!<3 Kiléptem a kapun, és egy lépést sem tovább. Se előre, se hátra, se jobbra, se balra! Természetesen, szokásomhoz híven, nem néztem a lábam elé, és a korábban említett tűsarkam beszorult a vízelvezető fölé helyezett rácsba.
Semmi probléma, gondoltam kis naivan, lehajolok, kiszedem, úgysem látja azt senki, és utána köd előttem – köd utánam. Kivettem a cipőből a lábam, erre a hátam mögül egy rekedtes hang kérdezi: “Csak nem fáj a lábad?”
Először életemben megvolt a hejből 3 méter…. A válaszom így hangzott: Nem, csak be ragadt ez a sz*r…..
Erre ő segítőkészen lehajolt, és megpróbálta kivenni a cipőmet….. Próbálta…..Aztán még próbálta…..
És észre sem vettem, de fél percen belül 5-6 sréc guggolt a cipőm körül, cibálták jobbra-balra, de sehogy sem akart kijönni…..
Majd elhangzott egy szuper ötlet: ” Majd a kocsim után kötjük, és kihúzzuk AVVAL…”
Nekem nem annyira tetszett….
Már a sírógörcs kerülgetett, mikor egyszercsak felállt az egyik srác, és a kezembe nyomta a cipőmet: ” Tessék, hamupipőke”.
Abban a pillanatban fogtam a cipőm, meg magam, és elcsoszogtam…..
Mondanom sem kell, soha életemben nem égtem még ekkorát, pedig már volt pár esetem…Azóta nem voltam azon a helyen bulizni, és nem is szándékozok egyhamar odamenni….:)
A pancserség határtalan
2011 március 4. | Szerző: kittúka
Az első bejegyzésem, egy nemrég megesett-eset….(na jó, ez nem jó….:S:)
Drága unkatestvérem( Sanyi ) szalagavatóján voltam, épp, és már nagyon untam az egészet, mert elzsibbadt a fenekem, és már mentem volna inni, meg amúgy se volt már semmi kedvem ülcsörögni.
Végre vége lett a szalagavatónak, hálát adtam az úrnak, hogy felkelhetek a székemből, és unokahugomnak( Anita ), hogy meglógott a kedvemért a pakolás alól!
Megindultunk az éjszakába, tűsarkúban, és miniszoknyában, ahogy kell, kicsípve mind a ketten, psizás reményében, jó kis házi-pálesztől felpörögve.
Bementünk a szórakozóhelyre, ami már rosszul indult, mert hering-party volt, de semmi gond, azért mégis csak maradok vele, mert ő is ott volt velem az én szalagavatómon, amiért nagyon hálás vagyok neki, mert volt aki cserben hagyott!
Szóval hering-party….útálom a tömeget, 10 percnél tovább nem bírtam maradni, odamentem Anitához, és szóltam neki, hogy bocs, de fáj a fogam, meg amúgy is tömegnyomor van, meg lesz ő nélkülem is, de én lelépek, majd kimentem telefonálni.
Jobb híján anyukámnak, hiszen rá bármikor számíthatok, amit nagyon köszönök neki!<3 Kiléptem a kapun, és egy lépést sem tovább. Se előre, se hátra, se jobbra, se balra! Természetesen, szokásomhoz híven, nem néztem a lábam elé, és a korábban említett tűsarkam beszorult a vízelvezető fölé helyezett rácsba.
Semmi probléma, gondoltam kis naivan, lehajolok, kiszedem, úgysem látja azt senki, és utána köd előttem – köd utánam. Kivettem a cipőből a lábam, erre a hátam mögül egy rekedtes hang kérdezi: “Csak nem fáj a lábad?”
Először életemben megvolt a hejből 3 méter…. A válaszom így hangzott: Nem, csak be ragadt ez a sz*r…..
Erre ő segítőkészen lehajolt, és megpróbálta kivenni a cipőmet….. Próbálta…..Aztán még próbálta…..
És észre sem vettem, de fél percen belül 5-6 sréc guggolt a cipőm körül, cibálták jobbra-balra, de sehogy sem akart kijönni…..
Majd elhangzott egy szuper ötlet: ” Majd a kocsim után kötjük, és kihúzzuk AVVAL…”
Nekem nem annyira tetszett….
Már a sírógörcs kerülgetett, mikor egyszercsak felállt az egyik srác, és a kezembe nyomta a cipőmet: ” Tessék, hamupipőke”.
Abban a pillanatban fogtam a cipőm, meg magam, és elcsoszogtam…..
Mondanom sem kell, soha életemben nem égtem még ekkorát, pedig már volt pár esetem…Azóta nem voltam azon a helyen bulizni, és nem is szándékozok egyhamar odamenni….:)
Oldal ajánlása emailben
X